XVIII. tétel: Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország helyzete (1914-1931)
B, Mutassa be a magyar konszolidációt az első világháború után!
     Ismertesse és értékelje Teleki Pál és Bethlen István kormányának tevékenységét!

  Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja (megszilárdítása):
        1, Magyarország új kormányainak elsődleges feladata a konszolidáció, az új rendszer megszilárdítása.
        2, A trianoni béke aláírása után gróf TELEKI PÁL új kormányt alakított. (1920-1921)

              - törvényt hoztak az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről: lehetőséget nyújtott a szervezkedés megakadályo-
                zására, a szélsőjobb és a szélsőbal elleni fellépésre.

            à Szélsőjobb: fasiszták,
            à Szélsőbal:   kommunisták.

             - Törvényen kívül helyezték a Kommunista Pártot, de a szélsőjobbos különítményeket is igyekeztek állami ellenőrzés alá vonni.

             - Numerus Clausus (= zárt szám) törvény: az egyetemekre felvehető nemzetiségi hallgatók létszámát országos számarányoknak
               megfelelően állapította meg. (Ez volt Európa első zsidótörvénye)

             - Horthy Miklós megalapította a vitézi rendet.
             - a konszolidációt megrekesztette az első királypuccs (a király ellen elkövetett csíny): IV. Károly visszatérési kísérlete (1921. március)
             - az antant tiltakozó jegyzéket küldött, HORTHY MIKLÓS nem adta át a hatalmat, TELEKI PÁL megbukott.

        3, 1921. április 4-én gróf BETHLEN ISTVÁN (miniszterelnök) új kormányt alakított (1921-1931)
                 - Az ő nevéhez fűződik a rendszer konszolidációja.

           a) társadalmi konszolidáció:
                    - Bethlen új kormánypártot hozott létre, ez az egységes párt, amely hatalmának stabil bázisa volt.

KNEP + KGP

(KNEP = Keresztény  Nemzeti  Egyesülés  Pártja)

(KGP = Kisgazda  Párt)

                    - A második királypuccs után az antant követelésére kimondták a Habsburg ház trónfosztását.
                    - végleg helyreállt az ország területi önállósága: a szerbek kivonultak Pécs környékéről, Sopron népszavazással dönthetett
                      hovatartozásáról. (1921. december)

                    - A Bethlen – Peyer paktumban (egyezségben) a közalkalmazottak és a falusiak szervezéséről való lemondás fejében
                       biztosította az MSZDP (Magyar Szociáldemokrata Párt) és a szakszervezetek törvényes működését. (1921. december 22.)
                    - az új választójogi törvény korlátozta a parlamentarizmust: szűkítette a választójogot, bevezette a nyílt szavazást, visszaállí-
                       totta a felső-házat.

                    - az 1922. évi választások a kormánypárt (Egységes Párt) győzelmét hozták.

           b) gazdasági konszolidáció:
                    - megváltoztak a gazdasági feltételek: bányák, erdők, vasútvonalak kerültek a határon túlra, az ország nyersanyagokból
                       behozatalra szorult. Pótolni kellett az ipari kapacitást, a mezőgazdaság elveszítette korábbi piacait.

                    - a Nagyatádi Szabó István - féle földreform:
                         à  hangulatjavító intézkedés,
                         à a nagybirtokrendszer érintetlen maradt
                         à a megművelt földterület 8,5 %- át felosztották.
                         à életképtelen törpebirtokok alakultak ki (200 ezer házhelyet osztottak ki)

                   - pénzügyi stabilizáció:
                            - Hegedűs Loránd pénzügyminiszter irányította,
                            - mesterségesen felpörgették az inflációt a hitelek visszafizetése érdekében.
                            - 1924-ben népszövetségi kölcsönt vettek fel,
                            - 1927-ben bevezették az új pénzt: a pengőt.

                   - Iparvédelem:
                            - állami eszközökkel, pl.: védővámok, állami beruházások, kedvezményes hitelek,
                            - elsősorban a gépipar, az elektrotechnika, a vegyipar, az élelmiszeripar és a textilipar fejlődött.

           c) Nemzetközi konszolidáció:
                           - alapvető cél: a revízió, a békerendszer felülvizsgálata,
                           - a nyílt revízió meghirdetését a nagyhatalmak ellenezték.

                  - Külpolitikai elszigeteltség: az országot a kisantant szövetség vette körül (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia)
                           - a béke revíziójára csak a vesztes államokkal kínálkozott lehetőség.

  - 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe.
  - 1925-ben zajlott a frankhamisítási botrány: a francia gazdaságot akarták megbénítani.
  - 1927-ben megkötötték az olasz-magyar örök barátsági és együttműködési szerződést, amely piacot biztosított a magyar mezőgazda-
     ságnak, lehetőséget adott a hadsereg fejlesztésére, politikai támogatást is nyújtott.

  - Az enyhülő nemzetközi légkörben (Lord Ruthermere tevékenysége, Lloyd George nyilatkozata)
  - Bethlen meghirdette a nyílt revíziót. (1928)